Hosszúhetény

Hosszúhetény a Kelet-Mecsek csúcsai, a Zengő és a Hármas-hegy közötti dombokon-völgyekben terül el, a 6-os főút tőszomszédságában. Ősidők óta lakott hely, kőkori, vaskori és a római időkből származó régészeti leletek is előkerültek a környéken. Elsőként a pécsváradi apátság alapítólevele említi a falut 1015-ből, ami akkor a szerveződő szerzetesi közösség birtoka volt.

Hosszúhetényi tájház

A védett helyen fekvő falu a török hódoltság idején nem esett a hadak útjába, így viszonylagos épségben vészelte át ezeket az időket. Megmaradt a magyar lakosság, csak a XIX. század második felében érkeztek nagyobb számban németajkú betelepülők, főleg iparosok.

A XVIII. században a pécsi püspökség tulajdonában lévő kelet-mecseki erdőkben üveghuták működtek. A Németországból és Csehország németlakta részeiről érkezett hutamesterek több generációja fújta az öblös- és síküvegeket a hegyek között. Megtelepedésüket elősegítették a kemencék fűtéséhez és a hamuzsír előállításához nélkülözhetetlen bükkfát adó kiterjedt erdőségek és a viszonylag közel, a Zselicben előforduló kvarchomok. Az első huta 1699-ben nyílt a Réka-völgyben. A következő száz évben az üveghuták rendre felélték a környékükön található erdőt és egyre nyugatabbra költöztek. Óbánya és Kisújbánya után az utolsó huta a közvetlenül Hosszúhetény északi végén lévő Pusztabányán működött 1805-ig.

A hosszúhetényiek főleg szőlőművelésből és a faluhoz tartozó hatalmas erdőterületekből éltek. A községnek a XVIII. századtól saját iskolája van. Később malmok épültek, egyre több lett az iparos, kézműves majd a mecseki széntermelés megindulásával a bányász is. Az itt élők egyedi néprajzi örökséget teremtettek: sajátos népviselet, táncok, népdalok és tájszókincs jellemzi a falut.

A Hetényhez tartozó Püspökszentlászló a pécsi egyházmegye birtoka volt, a püspökök építtették impozáns barokk kastélyát a hozzá tartozó parkkal. Itt tartották fogva 1950-ben Mindszenty József érseket. A festői falu ma kedvelt kirándulóhely.

Barokk püspöki kastély Püspökszentlászlón

Hosszúhetény látnivalói:

  • Az Év Tájháza címmel kitüntetett tájház az XIX-XX. század fordulójának néprajzi örökségével.
  • A múlt század közepének eszközeit és hangulatát felidéző Borbélymúzeum.
  • Az üveghuták tárgyi örökségét és mai üvegművészeti alkotásokat bemutató üvegkiállítás.
  • Barokk püspöki kastély Püspökszentlászlón.
  • Idilli sváb falusi utcakép az egykori hutatelepülésen, a ma főleg nyaralóhelyként használt Kisújbányán.
  • Rekonstruált egykori üveghuták Pusztabányán.
  • Védett természeti értékek – köztük csak itt virágzó bánáti bazsarózsa – és túralehetőségek a Zengőn és a Kelet-Mecsek völgyeiben.
Bánáti bazsarózsa

A fontosabb hosszúhetényi rendezvények a június elejei Talicskaolimpia, a júliusi hagyományőrző aratónap, augusztusban a hutamestereket felidéző kelet-mecseki üveges hétvége, szeptemberben a szüreti mulatság, decemberben pedig a Szent Miklós-napi borünnep

www.hosszuheteny.hu

www.facebook.com/Nemes-János-Művelődési-Központ-Hosszúhetény-969052106521453