Komló

Komló az észak-baranyai térség központja, legnagyobb lélekszámú és legjelentősebb települése. Évszázadokon keresztül nem sokban különbözött a környező kis falvaktól. A gyökerei a római időkre nyúlnak vissza: őrtornyokat, Mecsekjánosiban pedig egy nagyméretű luxusvilla (villa rustica) nyomait tárták fel a régészek.

Komló napjainkban

Első írásos említése IV. Béla király korából, 1256-ból származik. Ekkor a pécsváradi apátsághoz tartozott, néhány évtizeddel később pedig már a helyi papot is említik a források. Vagyis Komló helyi szinten központi funkcióval bíró, templomos hely volt. Egészen a török hódoltságig megmaradt egyházi birtoknak, 1543-as elfoglalása után pedig a pécsváradi nahijéhoz tartozott. Az oszmán korszak a stagnálásról szólt: 1554-ben a török adóösszeírás (defter) 10 családot jegyzett fel, a felszabadító háborúk kezdetekor már csak 7 ház állt. A harcok végére a falu lakossága 9 főre apadt.

Komlói Szent Borbála Római Katolikus Templom

A meginduló lassú népességnövekedés kezdetben a magyar és délszláv beköltözőknek köszönhető. Az első német telepesek a XVIII. század végén jelentek meg Komlón. Ekkor már megindult a környéken a szénbányászat: az első szénelőfordulásról 1769-ből van hivatalos adat. A bányák 1829-től az Első Dunagőzhajózási Társasághoz tartoztak. A kezdetben rendszertelen bányászati tevékenység többek között Jánosi Engel Adolf munkássága nyomán indult fejlődésnek. 1898-ban megnyílt az első függőleges akna, az Anna-akna; megkezdődött a villamosítás, vasúti iparvágányok épültek.

Még nagyobb fordulatot jelentett a II. világháború utáni államosítás. Az akkori hatalom a nehézipar és a bányászat gyors ütemű fejlesztése mellett kötelezte el magát, ez pedig gyökeresen átformálta Komlót. 1951-ben városi rangot kapott, a következő negyven évben pedig egy széles szolgáltatási spektrumot kínáló iparváros nőtt ki a földből. A jól fizető föld alatti munka az egész országból vonzotta az embereket, a lakosság így a rendszerváltás idejére 30 ezer fő fölé duzzadt.

Bányászati emlékhely Komló belvárosában

Az utolsó mélyművelésű bánya, Zobák-akna kapujára 2000-ben került lakat. Komló azóta teljes gazdasági szerkezetváltáson esett át, az ezreket foglalkoztató nagyüzem helyét számos kisvállalkozás vette át.

Komló nevezetességei:

  • József Attila Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény többek között helytörténeti, bányászattörténeti és őslénytani anyagokkal, köztük a Komlosaurus lábnyomával.
  • Hasmányi templom: 13. századi gótikus templomrom
  • Sikondai tó és gyógyfürdő
  • Bányász emlékhelyek és szabadtéri gépkiállítás városszerte

Komló legfontosabb rendezvénye a Komlói Napok és Bányásznap, amelyet minden év szeptember elején rendeznek. További jelentősebb programok: kolbásztöltő fesztivál februárban, majális és nemzetiségi nap május 1-jén, Komló Amatőr Színházi Találkozó júniusban, az utcazene-sorozat augusztusban és a Borbála hét bányászati hagyományőrző programjai december elején.

www.komlo.hu