Szalatnak

Szalatnak a Komlót Szászvárral összekötő útról elérhető, festői környezetben fekvő zsáktelepülés. A falu neve szláv eredetű, lápos, mocsaras területet jelent. A nevét első ízben egy 1325-ben kelt oklevél említi, templom nélküli kis faluként. A török időkben a közeli településekkel együtt elpusztult, bár a XVI. század közepén még több házat is összeírtak itt.

Szalatnak – utcakép

Az 1720-as években indult meg az addig pusztaként említett falu újratelepítése. A birtokos Petrovszky család Elzászból és Frankföldről hívott németeket költöztetett ide, akiknek igencsak meg kellett küzdeniük az elvadult, lápos-mocsaras földekkel. A helyi legendák szerint a telepesek kénytelenek voltak a környező dombok tetejét elhordani és azzal feltölteni az alacsonyabb, vízlepte részeket… Bárhogy is történt, az évszázad közepén már aktív földművelés folyik a faluban, sőt, a lakosok terjeszkednek is. A közeli Kárásszal hosszas pereskedés folyt a köztük félúton fekvő, a török korban elpusztult Kéthely falu szőlőtelepítésre ideális földjeiért. A gyarapodó közösség a 1803-ban templomot épített, élénk gazdálkodás folyt, a legtöbb portán még téglát is égettek a helybéliek.

Szalatnaki látkép

A második világháború utáni kitelepítések jelentős megrázkódtatást okoztak, amelyet csak nehezen hevert ki a község. Az ezredforduló óta holland, belga családok érkeztek Szalatnakra, akik természetközeli életmódot folytatnak és eredeti formájukban állítják helyre a hagyományos sváb parasztházakat. A földművelés visszaszorult, néhány család gazdálkodik, emellett egy kisebb marhahús-feldolgozó működik a faluban.

Látnivalók Szalatnakon:

  • Lámató állatsimogató
  • Pincesor a falu bejáratánál
  • Barokk stílusú római katolikus templom: a mellette lévő gesztenyesor és ligetes park a világháborúk áldozatainak és a kitelepítetteknek az emlékét őrzi
  • Halastó

Szalatnak legjelentősebb rendezvénye a nyáron tartott falunap.

www.facebook.com/szalatnak