VÉKÉNY
Vékény a Komlóról Szászvárra vezető út mellett található, mintegy 130 lelkes völgységi falu. Ősidők óta lakott hely, a környéken kőkorszaki és római eredetű régészeti leletek is a felszínre kerültek. Szent István király idején a királyi birtokállomány része volt, lakói fakitermeléssel foglalkoztak. II. András a híres Bertalan pécsi püspöknek adta a falut, a későbbi évszázadokban viszont különféle nemesi családok magánbirtokaként említik az oklevelek.
Sok völgységi faluval ellentétben a török hódoltság idején mindvégig lakott maradt. Ezt a török adójegyzékek (defterek) bizonyítják. A visszahódító háborúk idején rövid időre elnéptelenedett, a valószínűleg az erdőkbe menekülő lakosság azonban hamar visszaköltözött és művelés alá vonta a falu földjeit. Sokan telepedtek meg Vékényben a környék elpusztult falvaiból, felduzzasztva a lakosságot.
A jó minőségű környező földeken a vékényiek gyümölcsösöket, szőlőket telepítettek. Borkimérési jogot szereztek a településnek, a gyümölcstermés pedig a kereskedők révén a szomszéd megyékbe is eljutott. 1790-ben épült az úgynevezett Tóth-malom, amely ma a megye legöregebb, működőképes állapotú vízimalma. A Mecsekben követ, fekete- és barnaszenet bányásztak a falusiak.
A folyamatosan gyarapodó közösség a Monarchia idején önerőből iskolát és haranglábat épített. A XX. század elején a családok több mint kétharmada őstermelő volt, negyedük egy holdat meghaladó birtokkal. A jegyzőnek és helyiek bátorságának köszönhetően a vékényiek meg tudták akadályozni a háború után a sváb lakosság kitelepítését.
Manapság kiterjedt biogazdálkodás folyik Vékényben: gyümölcsöket és gyógynövényeket termesztenek.
VÉKÉNYI PINCESOR
HARANGLÁB
TÓTH-MALOM
Vékény látnivalói
- Bence-ház: a múlt századi hétköznapi élet tárgyait és a vékényi népviseletet bemutató tájház.
- Tóth-malom: 1790-ben épült, ma is működőképes állapotú vízimalom eredeti berendezésekkel, védett ipari műemlék.
- Harangláb: a XX. század elején, a község lakosságainak adományából épült neobarokk stílusban.
- Pincesor a lyukpincékkel: löszfalba vájt, utcasoros elrendezésű építmények. A helyi legendák szerint a két horhost összekötő, két kijárattal rendelkező lyukpincék a török időkben búvóhelyként és menekülési útvonalként szolgáltak.
- Csöpögő-forrás: a falu határában húzódó szurdokvölgyben a forrás által táplált bővízű patak kisebb-nagyobb zúgók sorát hozta létre, kialakítva a Kelet-Mecsek egyik legszebb természeti látványosságát.
- Lovas udvar különféle szolgáltatásokkal és programokkal.
A falu legfontosabb rendezvénye a nyári falunap, amelyre az elszármazottakat is várják.
