MÁNFA
Mánfa község Pécs és Komló között, egy barátságos völgyben található, a Kaposvárra vezető útelágazásnál. A település korai birtokosai a Bátmonostori és Kisvárdai családok voltak, majd a pécsi püspökség tulajdonába került. Lakott helyként vészelte át a török hódoltságot, bár erősen megfogyatkozva. A XVIII. század elején mindössze 12 lakost találtak Mánfán az összeírók.
A középkor legfontosabb emléke a Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt, XII. századi templom. A három ikerablakkal áttört, karcsú, magas torony jellegzetesen román stílusú, faragott bélletes kapu fölé magasodik. Az egyszerű, dísztelen belső tér a protestáns templomok hangulatát idézi. A kutatások szerint Mánfa eredetileg a templom közelében épült, de a török kor háborúi során egy dúlást követően lakói némileg keletebbre építették újjá.
A helyi legenda szerint a templom sokáig elhagyatott volt, toronysisakig benőtte a gaz. Egyszer azonban egy legelésző bika beleakadt a harangkötélbe és megrángatta. Erre már felfigyeltek a helyiek és megtalálták, rendbe hozták a templomot. A valóságban a hódoltság után lassú gyarapodásnak induló község 1742-ben renováltatta a már akkor több mint félezer éves épületet.
A falu újabb kori története közigazgatási változásokról szól. Előbb 1949-ben hozzácsatolták Budafát, majd kilenc évvel később mindkét települést Komló részének nyilvánították. Önállóságát csak a rendszerváltást követően, 1991-ben szerezte vissza.
Mánfa látnivalói:
- Árpád-kori eredetű Sarlós Boldogasszony katolikus templom
- Fokozottan védett Kőlyuk-barlang
- Melegmányi-völgy és vízesései
- Juhos porta minigazdaság
- Fábián Béla park
Mánfa legfontosabb rendezvényei a Szent István nyomában nevű nyári hagyományőrző fesztivál és az októberi szüreti felvonulás és fesztivál. Nyáron az Árpád-kori templomnál hangversenyeket rendeznek.
